Az oktató adatai

Alap adatok

Kép az oktatóról
Prinz Gyula

földrajztudomány, geológia

1882.01.11.
Rábamolnári
1973.12.31.
Budapest
ETE BNYTK
Kezdő év
Záró év
Intézmény
Intézet, tanszék
  1. 1918
    1940
    ETE BNYTK
    Földrajzi Intézet
Év
Egyetem
Szak
  1. 1904
    Breslaui (Wroclaw) Egy.
    bölcsészdoktori oklevél
Időszak
Egyetem
Szak
  1. 1900
    BTE BTK
    geográfia, geológia
  2. 1901
    Müncheni Egy.
    geográfia, geológia
  3. 1902
    Berlini Egy.
    geográfia, geológia
1918
1952
1955
Év
Egyetem
Megjegyzés
  1. 1918
    ETE BNYTK
    ny. r. tanár
1935
Kezdő év
Záró év
Intézmény
Tisztség
  1. 1918
    1940
    ETE BNYTK Földrajzi Intézet
    igazgató
  2. 1919
    1920
    ETE BNYTK
    dékán
  3. 1933
    1934
    ETE BNYTK
    dékán
  4. 1934
    1935
    ETE BNYTK
    dékán
  5. 1935
    1936
    ETE
    rektor
Időszak
Tanulmányút helye
  1. 1906
    az Almássy-féle közép-ázsiai expedíció tagja
  2. 1909
    önálló közép-ázsiai expedíció
  3. 1913
    Skócia, Izland
  4.  
    Macedónia
  5.  
    Olaszország
  6.  
    Skandinávia
  7.  
    Oroszország
  8.  
    Németország
  9.  
    Franciaország
Kezdő év
Szervezet
  1. 1904
    Magyar Földrajzi Társaság
  2.  
    Magyar Turista Egyesület
  3.  
    Országos Felsőoktatási Tanács
  4.  
    Országos Ösztöndíjtanács
Év
Kitüntetés
  1. 1936
    Magyar Érdemrend Középkeresztje
  2. 1939
    Lóczy-érem
  3. 1950
    József Attila Emlékérem
  4. 1954
    Munka Érdemrend
A kolozsvári FJTE BNYTK Földrajzi Intézetének vezetője
Leírás
  1. Utazásaim Belső-Ázsiában. Bp., 1911.

  2. Ázsia szívében. Bp., 1912.

  3. Magyarország földrajza. A magyar föld és életjelenségeinek leírása. Bp., 1914.

  4. Budapest földrajza. Bp., 1914.

  5. Pro Hungaria. Magyarország igazsága. Szózat a békekonferenciához. Pozsony, 1918.

  6. Magyarország településformái. Bp., 1922.

  7. Európa természeti földrajza. Bp., 1923.

  8. Útmutató földrajz. Az elemi földrajzi fogalmak magyarázata és bevezetése a tájkép szemléletébe. Budapest földrajzi jellemzése. Pécs, 1925.

  9. Magyarország földrajza. A magyar föld és életjelenségeinek oknyomozó leírása. Pécs, 1926.

  10. Magyar föld, magyar faj, I–IV. Bp., 1936–1938. [Társszerk.: Cholnoky J., gróf Teleki P., Bartucz L.]

  11. Magyarország földrajza. Bp., 1942.

  12. Hat világrész földrajza. Bp., 1943.

  13. A földrajzi és természeti adottságok szerepe a városépítésben. Bp., 1954.

  14. A népesség mozgásának és a településhálózat alakulásának kölcsönhatása. A budapesti népesség alakulása. Bp., 1967. [Társszerz.: Ruszkai M., Szűcs I.]

Leírás
  1. SZABÓ 784-792.

  2. Somogyi S.: P. Gy., a földrajztudomány egyetemes művelője. FKözl, 1984/1. 5–9.

  3. Krajkó Gy.: P. Gy. gazdaságföldrajzi kutatásai. Földrajzi Közlemények, 1984/1. 10–13.

  4. Szedekényi T.: P. Gy. és a magyar földtan. Földtani Közlöny, 1984/3. 375-383.

  5. Sragner M.: P. Gy. bibliográfia. Pécs, 1998.

  6. Tésits R. -Tóth J. (szerk.): P. Gy. a tudós és az ember. Konferenciakötet. Pécs, 2000.

  7. BENKE 175-177.

  8. MEMORIA 28.

  9. Nagy G.: P. Gy. (1882-1973). PSzle, 2003/3. 102–104.

  10. Marosi S.: P. Gy. munkássága. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 2004. 3-12.

  11. PL II. 145.

  12. Dövényi Z.: P. Gy., az utolsó magyar „geopolihisztor”. Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből, 2012/1. 5-13.

  13. Kuglics G.: Egy felfedező földrajztudós élete és emlékezete. Vasi Szemle, 2014/3. 350-360.

Rövidítésjegyzék